Melyik hőszivattyú az ideális számomra?
- Léteznek talajszondás, talajkollektoros hőszivattyúk, ahol egy zárt rendszerben, (a fölbe ásva, illetve mélyre fúrva) keringő folyadékból nyeri az épületen belül elhelyezett hőszivattyú a hő energiát.
- Léteznek kútról üzemelő hőszivattyúk, ahol az egyik kútból felszívják a vizet, kivanja belőle a hőt a hőszivattyú és visszafolyik egy másik elnyelő kútba a víz.
- Léteznek a levegőről üzemelő hőszivattyúk, ahol a szabadban elhelyezett kültéri egység a levőből vonja ki a hőenergiát
A továbbiakban a levegő - víz hőszivattyúkról lesz szó.
Monoblokk hőszivattyú vagy osztott hőszivattyú?
Hőszivattyú választás során a szükséges teljesítményű berendezés kiválasztásán túl számos más szempont is előtérbe kerül. Ilyen például a hőszivattyú kivitel szerinti csoportosítása, mely lehet monoblokk hőszivattyú vagy osztott hőszivattyú. A monoblok hőszivattyú az egy egységből áll amit a szabadban, az épületen kívűl kell telepíteni. Nem igényel hűtéstechnikai szerelést, csak a fűtésrendszer vízcsöveit kell rákötni és elektromos áramot adni a berendezésnek. Az osztott hőszivattyú lényegében két egységből áll aminek hűtőköri csővezetékeit is telepíteni kell és az épületen belül lévő beltéri egységre kell a vízrendszert és az elektomos áramot rákötni. Itt érdemes ez elektromos tásaságnál regisztrált villanyszerelővel kiépítettni a H-tarifa mérőórát így a fűtési időszakban kedvezményesen számolják el a hőszivattyú álltal elfogyasztott elektromos áramot.
A hőszivattyú ár alakulása egy osztott berendezésnél magasabb lesz és még telepíteni is kell a csőrendszert, de javaslatom szerint megéri mert nincs akkora hőveszteség a fűtésrendszerben, illetve ha valami oknál fogva (ritka szerencsére, de előfordulhat) áramszünet lenne akkor jön a fagyásveszély. A hőszivattyú hőcserélőjét viszonylag rövid időn belül szét is tudja nyomni a jég. Igaz erre is van megoldás hogy egy köztes belső hőcserélőt beépíteni és a külső kört fagyállóval tölteni de ez rontja a berendezés hatásfokát illetve plusz költséggel jár. Ezért érdemes az osztott hőszivattyúban gondolkodni.
Osztott hőszivattyú, beépített tárolóval?
Az osztott hőszivattyúk közt létezik olyan megoldás hogy a melegvíz tartály be van építve a hőszivattyú beltéri egységébe. Mérete ebben az esetben elég nagy de külsőleg jól mutat.Hátránya hogy korlátozott mennyiségű a melegvíz tárolója. Bekötése az alsó részén történik, sajnos a hely a gépészeti plusz elemeknek szűk, így a különböző szerelvényeket még érdemes valahova elrejteni. Összetettebb rendszer esetén vagy nagyobb HMV (használati melegvíz) igény esetén, illetve ha van lehetőség elrejteni a gépészetet egy gépházban vagy kamrában akkor célszerű a hagyományos beltéri egységgel szerelni a rendszert mert így saját igényeinknek megfelelő hőszivattyús fűtési rendszert tudunk kiépíteni.
Fűtésrendszerhez hogy válasszak hőszivattyút?
Alapvetően jó hőszivattyús fűtési rendszer kiépítése ami nagyon hatékonyan tud üzemelni az mindig valami alacsony hőmérsékleten működő fűtési rendszer. Például padlófűtés, falfűtés vagy fancoil radiátorok. Hűtés üzemmódba fancoil radiátor vagy mennyezethűtés. Még falba feltekert csövek úgynevezett falfűtés rendszerrel hűtés üzemmódban is lehet hűteni. A mennyezethűtés és a falfűtés esetében nagyon vigyázni kell a rendszer víz hőmérsékletére, mert nagyon gyorsan kicsapódhat a pára a hideg víztől a falakon, ami penészedeséshez vezet majd. Javaslom a padlófűtést és a fancoil (hűtés)rendszer kiépítést. Ha radiátoros fűtési rendszere van és a az ingatlan szigetelt, a tapasztalatok alapján hatékonyan tud fűteni a hőszivattyúval. Amennyiben hűteni is szeretne akkor az adott helyiségek légterébe érdemes fancoilt felszerelni ami elvégzi az adott helyiség hűtését és fűtését is.
Mire használható egy hőszivattyú?
Hőszivattyú berendezéssel ingatlanok fűtését, hűtését valamint a szükséges használati melegvíz előállítását tudjuk biztosítani. Sok helyen ahol van medence és szükséges fűteni a rendszert ki lehet úgy építeni hogy a használati melegvíz előállítása mellett fűtse a medence vizét is. Érdemes a hőszivattyú kiválasztásakor figyelembe venni a szükséges igényeket és ez alapján meghatározni a berendezés teljesítményét.
Hőszivattyú fogyasztása?
Egy átlagos hőszivattyú 9-10Kw os fűtési teljesítménynél 2 és 3 Kw elektromos áramot igényel, természetessen ez egy átlagos érték vannak ettől még hatékonyabb berendezések is. A berendezések teljesítményük alapján léteznek egy illetve három fázisú elektromos hálózatokhoz. A köztes teljesítményűek 7-10Kw sok esetben elérhető mindkét verzióban is. Itt döntő tényező hogy milyen elektromos hálózattal rendelkezik otthonában. Mindenképpen érdemes kiépíteni a H-Tarifás mérőórát a költségek méginkább csökkentése végett, illetve így külön áramforrásból kapja az energiát és az ingatlanban teljes értékűen lehet használni egyiben az elektromos berendezéseket.
Hőszivattyú használata?
A berendezés kicsit eltérően működik mint egy hagyományos fűtőberendezés, mivel törekszik arra hogy minél gazdaságosabban üzemeljen így több idő kell neki a vízrendszer felfűtéséhez de ha ezt elérte folyamatosan tartani fogja a víz hőmérsékletét. A működése során a ki és belépő oldal közt átlagosan 10 celsius fok különbséget fog tartani és nem egyből 35-50 fokos viz fog kilépni belőle. Tehát a megfelelő hatékonyság elérése érdekében a hőszivattyú nem ki be kapcsolgat mint egy kazán, hanem egy állandó hőmérsékleten tartja a vízet, miközben folyamatosan a teljesítményét változtatja a berendezés.
